Két dolgot biztosan tudok: az élet nem az önmegtartóztatásról szól, de nem is a fejetlenségről… Vagyis a határokat mindig nekünk kell meghúznunk… Ebben mindig is szabad kezet kaptunk… Talán az élet az elveink és az egónk harcáról szól. És talán az a diadal, amikor az egónk már nem képes befolyásolni minket… Vagy is lehet, hogy mindig a "diadal" határozza meg azt, hogy hová tartozunk... És most rohadtul nem a mennyre meg a pokolra célzok, mert az egy oltári nagy közhely... Viszont az nagyon nem lehet mindegy, hogy milyen utat járunk be, a születésünk, majd a halálunk után. Talán... Újra és újra...